2012. július 1-én lépett hatályba az új munka törvénykönyve, mely a rugalmasabb és életszerűbb szabályozást tűzte ki célul. Ennek megvalósítása érdekében több ponton is változtatott például a szabadságolásokat illetően.

Az új munka törvénykönyve szerint „A szabadság naptári évenként s – az eddiginél szűkebben értelmezett – munkában töltött idő – alapján illeti meg a munkavállalót.”

Több ponton változott a szabadságok kiadásának szabályozása is.

Az új munka törvénykönyve kimondja, hogy „Naptári évenként hét munkanap szabadságot a munkáltató – a munkaviszony első három hónapját kivéve – a munkavállaló által megjelölt időpontban köteles kiadni (Eddig az alapszabadság, tehát 20 napra vonatkozott a szabály.)

Tovább a teljes bejegyzésre

none

A családi adókedvezmény 2012-ben alapvetően nem változott, kivéve, hogy már nincs családi pótlékoz kötve, elegendő a jogosultság. A gyerekek után járó pótszabadság 2012-től mindkét szülőt megilleti, egy után 2, kettő után 4 (felette összesen 7). A munkáltatónál nyilatkozni kell, meg kell adni a neveket, illetve a születési dátumokat. A kedvezményt a várandós nő után is igénybe lehet venni orvosi igazolás alapján (90 nap), egy hónap azonban kimarad (a családi pótlékra való jogosultság megnyílásának hónapja).

(levél)

none

Szabadság mértéke
A fizetett szabadság éves mértéke munkavállalók esetében 20 munkanap, ami a munkavállaló életkorának növekedésével egyre nagyobb, így a 25. évét betöltött munkavállaló éves rendes szabadsága 21 nap, 28. életévétől 22 nap, majd a 35. életévig 3 évenként 1 nappal növekszik. A 35. életév után a fizetett szabadság mértéke 2 életévenként növekszik 1 nappal, egészen a 45. életévig, amikor 29 nap évi fizetett szabadság jár a munkavállalónak. Majd a 45. életévétől 30 munkanapra emelkedik az alapszabadság mértéke. Tovább a teljes bejegyzésre

none

1.A rendes szabadság

Alapszabadság

A munkavállalót annak alapján, hogy munkaviszonyban áll, évente rendes szabadság illeti meg. A rendes szabadság alap és pótszabadságból áll. A szabadság a dolgozó részére járó díjazott (fizetett) pihenőidő. Az alapszabadság főszabály szerint legalább húsz munkanap, maximum 30 nap lehet. Mivel a szabadság kiadásának alapvető célja, hogy a munkavállaló pihenését, regenerálódását szolgálja, ezért az alapszabadság mértéke nem a munkaviszonyban eltöltött időtől, hanem a dolgozó életkorától függ: az életkor emelkedésével növekszik. A szabadság mértéke nem függ attól, hogy a munkavállaló teljes vagy részmunkaidőben dolgozik, illetve attól sem, hogy fő- vagy mellékállásban végez munkát, illetve hogy nyugdíjas-e.

Pótszabadságszabadido

A rendes szabadság másik része a pótszabadság, melyet a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) a munkavállaló élethelyzetére, egészségügyi, szociális szempontokra tekintettel határoz meg. pótszabadság tehát a következő esetekben jár a dolgozónak:

fiatal munkavállalónak (16 éves kortól lehet munkát vállalni, illetve 15 éves kortól iskolai szünet alatt) 18. életéve betöltéséig évente 5 munkanap,
tizenhat évesnél fiatalabb gyermeket nevelő egyik szülőnek (egy munkavállaló veheti igénybe a pótszabadságot), ha egy gyermeket nevel két munkanap, ha két gyermeket négy munkanap, ha kettőnél több gyermeket akkor összesen hét munkanap,
vak munkavállalónak évenként öt munkanap,
a föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát eltöltő munkavállalónak évenként öt munkanap
pótszabadság jár.

Az Mt. szabályain túl egyéb pótszabadságban állapodhatnak meg a felek a munkaszerződésben, illetve kollektív szerződésben is lehetőség van pótszabadság megállapítására.
Ha a munkavállaló nem teljes naptári évet tölt a munkáltatónál, hanem év közben kezd el dolgozni adott munkahelyen, akkor részére a szabadság arányos része jár.

2.A rendes szabadság kiadásának kérdései

A szabadság kiadásának időpontját – a munkavállaló előzetes véleményének kikérése után – a munkáltató határozza meg.

Az alapszabadság egynegyedét (ha a dolgozó már legalább három hónapja dolgozik a munkáltatónál) a foglalkoztató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak ezt a kérését a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni.
Ha a munkavállaló életében olyan esemény (személyi, családi ok) történik, amely miatt nem várható el, hogy munkát végezzen, az számára tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, akkor erről haladéktalanul értesítenie kell a munkáltatót. Ebben az esetben a munkáltató az alapszabadság egynegyedéből összesen három munkanapot – legfeljebb három alkalommal – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni (ilyen kivételes esetben tehát a dolgozónak nem kell tizenöt napos határidőben bejelentenie, hiszen nem is tudná). Ugyanakkor a munkáltató felszólítására a kivételes körülmény fennállását a munkába állásakor haladéktalanul igazolni köteles a munkavállaló.

A szabadság kiadásának elmaradása a munkáltatónál fennálló ok miatt

Az egyik legfontosabb szabály, hogy a szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A pihenéshez való jog maradéktalan biztosítása érdekében tavaly történt jogszabályi változás. Korábban a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek esetén a szabadságot legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig, kollektív szerződés rendelkezése esetén a tárgyévet követő év december 31-ig volt köteles kiadni.
2007. április 1-től viszont a következő szabály érvényes: a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadságot legkésőbb az esedékesség évét követő év március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén az esedékesség évét követő év június 30-ig köteles kiadni a szabadságot. Fontos megjegyezni, hogy ilyen esetben is legfeljebb a rendes szabadság egynegyedét lehet a következő évre átvinni.

A jogszabály meghatározza a kivételesen fontos gazdasági érdek fogalmát, korábban ugyanis nehezen lehetett bizonyítani, hogy a munkáltató valóban indokolt esetben nem adja ki a szabadságot. Kivételesen fontos gazdasági érdeknek kell tekinteni tehát a rendes szabadság kiadásával kapcsolatos, a munkaszervezéstől független olyan körülményt, melynek felmerülése esetén a rendes szabadságnak az esedékesség évében teljes mértékben történő kiadása a munkáltató gazdálkodását meghatározó módon hátrányosan befolyásolná. Erre a munkáltató csak akkor hivatkozhat, ha olyan helyzet áll elő, melyet a munka ütemezésével, jobb megszervezésével nem tud megoldani.

Ennél súlyosabb esetben; amikor a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok, különösen baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély áll fenn, akkor a rendes szabadság egynegyedét meghaladó rész is kiadható a következő évben (de legkésőbb március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén a június 30-ig).

A szabadság kiadásának elmaradása a munkavállalónál fennálló ok miatt

A szabadság tárgyévet követő évben történő kiadása előfordulhat a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén is, ilyenkor az akadályoztatás (betegség) megszűnésétől számított harminc napon belül kell kiadni a szabadságot. Ebben az esetben tehát nem érvényesül a szabadság ?-nek átvitelére vonatkozó szabály.

Ha a munkáltató a szabadságot nem adta ki a jogszabályban előírt időben, ez nem eredményezi a szabadság elvesztését. A munkavállaló munkaviszonya megszűnésétől számítva három éven belül tudja a ki nem adott szabadság megváltását, megfizetését kérni.

3. A munkaügyi hatóság ellenőrzési jogköre a szabadsággal kapcsolatos szabályok érvényesülése érdekében

A munkaügyi hatóság elvben a szabadsággal kapcsolatosan valamennyi jogszabályban előírt, illetve kollektív szerződésben foglalt rendelkezést vizsgálhatja. A gyakorlatban ? főként a munkavállalók erre irányuló bejelentései miatt ? a következő kérdések vizsgálata jellemző:

A szabadság tárgyévi kiadására vonatkozó szabályok érvényesülése

Ennek keretében – nagyrészt a munkavállalók bejelentése alapján – vizsgáljuk, hogy a munkáltató az alapszabadság mértékét, a pótszabadságot, vagy a szabadság összevont mértékét helyesen állapította-e meg, a munkavállalónak járó szabadságot az esedékesség évében kiadta-e, ha nem, akkor a tárgyévben történt a szabadság kiadása az megfelelő indok alapján történt-e. (A kivételesen fontos gazdasági érdek fennállását a munkáltató köteles bizonyítani.)

A szabadság-nyilvántartás megfelelő vezetése

A szabadság kiadásával kapcsolatosan a munkáltató köteles a valóságnak megfelelő nyilvántartást vezetni. A viták elkerülése és a megfelelő munkaszervezés érdekében célszerű éves szabadságolási ütemtervet készíteni.

A nyilvántartás vezetése vonatkozásában alapvető követelmény, hogy azt naprakészen, eseményszerűen kell vezetni, így annak a jogsértő eljárásnak a vizsgálata is ebbe a körbe tartozik, amikor a munkáltató nyilvántartása szerint (?papíron?) a munkavállalók szabadságukat töltik, ennek ellenére ténylegesen munkát végeznek.

Készítette: dr. Orosz Márta

OMMF Hírlevél

none

2013-as kategóriák

szakmai linkek

Adminisztráció

zöldhullámot időrendben

blogról

A blogon megtalálható információk folyamatosan új bejegyzéssekkel bővülnek. A címkék és a kereső segítségével találhatjuk meg a keresett témát. A bejegyzésre kattintva a szöveg teljes terjedelemben olvasható és kommentálható, megjegyzéséket, kérdéseket lehet feltenni, amire egy másik kommentáló, vagy a blog szerkesztői segítenek választ adni.

Legutóbbi bejegyzések

Figyelemfelhívás

Felhívjuk tisztelt látogatóink figyelmét, hogy a blogon kifejtett témák kizárólag (nem teljes körű) tájékoztatásnak, nem pedig adótanácsadásnak, vagy hivatalos jogszabály-értelmezésnek minősülnek. Az adóblog.hu semmilyen felelősséget nem vállal az ebben a formában nyújtott tájékoztatás felhasználásából származó esetleges hátrányos következményekért. Ha részletes és hivatalos állásfoglalásra, tanácsadásra van szüksége, keresse fel partnerirodáink valamelyikét, hogy egyedi körülményei figyelembe vételével segíthessünk Önnek.

Címkefelhő

Videos, Slideshows and Podcasts by Cincopa Wordpress Plugin

Újra és újra hasznosítható blog!

termekdij

Zöld utat biztosítunk!

reklámadó