A látvány-csapatsportok támogatása kedvező társasági adó csökkentési lehetőség lehet a támogatást nyújtó adóalanyok számára. Ez az adókedvezmény a konkrét esetben azt is jelentheti, hogy többet nyerünk az adómegtakarítással, mint amibe a támogatás a cégünknek kerül! Ahhoz azonban, hogy a 2012. évi társasági adónkat csökkenthessük ezzel a kedvezménnyel, az átutalásnak még a 2012. évben meg kell történnie.

A társasági adó törvény szerinti látvány-csapatsportok a következők: a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, a jégkorong. Ezen sportágakba tartozó országos sportági szakszövetség, illetve ennek tagjaként működő amatőr és hivatásos sportszervezet, vagy a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány, vagy meghatározott sportköztestület részére, a törvényben meghatározott célokra lehet támogatást nyújtani. Erről – attól függően, hogy kinek nyújtottuk a támogatást - a sportigazgatási szerv vagy a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége (vagyis nem maga a támogatott!) igazolást állít ki, amely szükséges a kedvezmény igénybevételéhez.

Tovább a teljes bejegyzésre

none
Késedelmi kamatot meghaladó mértékű engedmény megítélése a társasági adóban 2010-től

A szerződésben meghatározott határidőn belüli fizetésre tekintettel adott, illetve kapott, nem számlázott engedmény késedelmi kamattal arányos részen felüli többletösszegének elszámolására 2010-től irányadó szabályok a következők.

  • Amennyiben a megállapodás alapján az egyik szerződő fél a teljesítéskor eleve csökkentett összeget fizet a másik félnek – vagyis nem a követelésként/kötelezettségként nyilvántartott teljes összeget egyenlíti ki –, akkor a feleknél a követelés/kötelezettség számlán maradó, a késedelmi kamattal arányos részen felüli összeget onnan elengedett követelés/kötelezettség címén ki kell vezetni. Tovább a teljes bejegyzésre
none

2011. szeptember 29-től lehetőség van a deviza alapú lakáshitelek, illetve lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződések végtörlesztésére. Fontos, hogy a törlesztésre vonatkozó igénybejelentést 2011. december 30-ig kell megtenni a bank felé, a tényleges fizetésnek pedig legkésőbb a bejelentést követő 60. napon meg kell történnie.
A munkáltatónak korábban is lehetősége volt arra, hogy kedvezményes kamatozású (akár kamatmentes) kölcsönnel, vagy vissza nem térítendő támogatással segítse munkavállalója lakáshoz jutását.

Tovább a teljes bejegyzésre

4 com

Ha már ismét itt van a feltöltési kötelezettség ideje, akkor nézzük meg egy táblázaton keresztül, kiknek kell ezt a kötelezettséget teljesíteni! Határidő idén december 20-a.

Készítette: Lukácsné Nagy Zsuzsanna

none

Nincs is olyan egyszerű dolgunk akkor, amikor a 2010 évre vonatkozóan, a társasági adó mértékét szeretnénk meghatározni.  Hallottunk már a 10%-os társasági adóról, amire sokan csak legyintettek, az eddigi 10%-os “lehetőség” egyik sarokszámát 50 millióról kitolták 500 millióra. De nem. Ez egy másik 10%, így valóban egy jelentős adócsökkenésről beszélhetünk.

Az új szabály értelmében társasági adó kalkulálásánál meg kell különböztetnünk két időszakot: 2010. január 1-től június 30-ig, illetve július 1-től december 31-ig terjedően. A két időszakot naptári napok alapján kell arányosítani, közbenső mérleg alkalmazására nincs lehetőség.

Az első félévre vonatkozóan a társasági adó 19%. Választható a 10% adókulcs alkalmazása, de meg kell felelni a törvényben meghatározott kritériumoknak. A következő feltételeknek együttesen kell teljesülnie:

  • 50 millió forintra alkalmazható (25 millió arányosan)
  • nem vesz igénybe a vállalkozás adókedvezményt
  • átlagos álloménya eléri az 1 főt (0,5 fő arányosan)
  • az adóévben és az azt megelőző évben eléri a adóminimumot (időarányosan, újonnan alakultakra nem vonatkozik)
  • rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkezik (nincs jogerős szankció)
  • átlagos jövedelmek minimum a minimálbér 1,5 szerese

Ne felejtsük el, hogy az így megspórolt 9% adót lekötésben kell  nyilvántartani és a következő 4 adóévben lehet bizonyos célokra felhasználni (beruházás, foglalkoztatás bővítés, stb.)

A második félévre vonatkozó 10%-os társasági adó  2010. augusztusában került módosításra és  július 1-től alkalmazható. Az előző félévvel ellentétben nem választás eredménye, hanem ez a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig alkalmazható. Nem kell semmilyen egyéb kritériumnak megfelelni az alkalmazásához és nem kell a különbözetét nyilván tartani. Tehát alap esetben a 10% az 10%.

2 com

loss[Tao. tv. 17. § (8) bekezdés]

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 17. § (1) bekezdése alapján az adózó a 6. § (1)-(4) bekezdése szerint meghatározott negatív adóalapnak megfelelő összeggel a következő adóévekben – a (3)-(9) bekezdésekben foglaltakat figyelembe véve – döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét.

A Tao. tv. 17. § (8) bekezdése rögzíti, hogy az adókötelezettség keletkezésének évét követő negyedik adóévben és az azt követő adóévekben keletkezett negatív adóalapra az (1) bekezdés szerinti veszteségleírás csak az adóhatóság engedélye alapján elhatárolt veszteségre alkalmazható, ha az adóévben az adózó adózás előtti eredménye negatív, és ha

a) az adóévben a bevételei nem érik el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének 50%-át, vagy

b) az adózó adóalapja a megelőző két adóévben is negatív volt.

A szabályozás alapulvételével például, a tevékenységét a 2004. évben megkezdő, s változatlan szervezeti formában működő társaság esetében a keletkezett veszteség elhatárolásánál a következőkre kell figyelemmel lenni.

1) Naptári év szerint működő társaság – 12.31-éig bejegyezték

Előtársasági időszak: 2004.08.10.-2004.11.25.

A társaságnál az adókötelezettség keletkezésének éve a 2004-es naptári év. Ebben az évben két – az előtársasági időszak szerinti és az azt követő 2004.11.26.-2004.12.31. közötti – adóévvel rendelkezik, amely 2004. évet követő negyedik adóéve a 2008. adóév.

2) Naptári év szerint működő társaság – 12.31-ét követően jegyezték be

Előtársasági időszak: 2004.08.10.-2005.01.25.

A társaságnál az adókötelezettség keletkezésének éve a 2004-es naptári év, amelyben kezdődő előtársasági időszaka 2005.01.25-éig tartott. Az adókötelezettség keletkezésének évét követő első adóéve a 2005.01.26.-2005.12.31. közötti, a negyedik adóéve a 2008. adóév.

3) Naptári évtől eltérő üzleti év szerint működő társaság – választott mérlegforduló napig (10.31.) bejegyezték

Előtársasági időszak: 2004.08.10.-2004.09.20.

A társaságnál az adókötelezettség keletkezésének éve a 2004-es naptári év, amelyben kezdődő három – az előtársasági időszak szerinti, az azt követő 2004.09.21.-2004.10.31. közötti és a 2004.11.01.-2005.10.31. közötti – adóévvel rendelkezik. Az adókötelezettség keletkezésének 2004. évét követő első adóéve a 2005.11.01.-2006.10.31. közötti, a negyedik adóéve a 2008.11.01.-2009.10.31. közötti üzleti év.

4) Naptári évtől eltérő üzleti év szerint működő társaság – választott mérlegforduló nap: 06.30.

Előtársasági időszak: 2004.08.10.-2004.11.25.

A társaságnál az adókötelezettség keletkezésének éve a 2004-es naptári év, amelyben kezdődő két – az előtársasági időszak szerinti és az azt követő 2004.11.26.-2005.06.30. közötti – adóévvel rendelkezik. Az adókötelezettség keletkezésének 2004. évét követő első adóéve a 2005.07.01.-2006.06.30. közötti, a negyedik adóéve a 2008.07.01.-2009.06.30. közötti üzleti év.

A fentiek alapján tehát az 1)-4) szerinti társaságnál első alkalommal a 2008. adóévi (a 2008-ban kezdődő adóévi) negatív adóalap tekintetében vizsgálandó, kell-e adóhatósági engedélyt kérni a veszteség elhatárolásához.

5) Naptári évtől eltérő üzleti év szerint működő társaság – választott mérlegforduló nap: 03.31.

Előtársasági időszak: 2004.11.10.-2005.01.25.

A társaságnál az adókötelezettség keletkezésének éve a 2004-es naptári év, amelyben kezdődő előtársasági időszakkal rendelkezik. Az adókötelezettsége keletkezésének 2004. évét követő első adóéve a 2005.01.26.-2005.03.31. közötti, a negyedik adóéve a 2007.04.01.-2008.03.31. közötti üzleti év. Első alkalommal tehát ezen 2007-ben kezdődő adóévi negatív adóalap tekintetében vizsgálandó, kell-e adóhatósági engedélyt kérni a veszteség elhatárolásához.

[PM Jövedelemadók főosztálya 11709/2008. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 4007015258/2008.]

none

negative elojelMiért bonyolult a negatív adat felvitele a 0829-es nyomtatványba?

Válasz:
Azt nem tudjuk, de ha valaki a 29-es nyomtatvány kitöltésén dolgozik és ‘véletlenül’ egy negatív számot kell beírnia, akkor ne lepődjön meg, ha a “-” billentyűt a számjegyek beírása után kell leütnie.

one

iranytuAz illetéktörvény úgy módosult, hogy az örökség 20 millió forintig illetékmentes a közvetlen hozzátartozók – a gyermek, a házastárs és a szülő esetében. A számításnál a teljes vagyonból előbb a lakás lesz illetékmentes, és ha ennek értéke nem éri el a 20 millió forintot, akkor eddig az értékig más vagyontárgy is illetékmentes lehet. Ezt a szabályt a jövő év első napját követően illetékkiszabásra benyújtott ügyekben, illetve az adóhatóság által a törvény kihirdetésének napján jogerősen még el nem bírált ügyekben kell alkalmazni.

A gépjárműadóról szóló törvény vagyoni típusú adóvá alakítja a cégautó adóját. Mentes lesz ezen adó alól – egyebek mellett – az egyház és a karitatív szervezet által az alapfeladata ellátásához szükséges kocsi, a halottszállító autó, valamint a társadalombiztosítás által finanszírozott házi- és gyermekorvosi ellátáshoz szükséges autó is. Az adó 1.600 köbcentiméter hengertérfogat alatt 7 ezer, afelett pedig 15 ezer forint évente. A bevallás és a fizetés viszont negyedévente történik.

Az adózás rendjéről szóló törvény szerint a munkaadó vállalhatja, hogy elkészítse munkavállalója szja-bevallását. A munkavállalónak nem február 15-ig, hanem január 31-ig kell ezt kérnie.

A munkaadónak nem kötelező elkészítenie a munkavállaló szja-bevallását, de vállalhatja azt. Ezt megteheti például egy betéti vagy polgári jogi társaság is a saját tulajdonosával, ha az nem áll munkaviszonyban.

Aki jogosult az szja-törvény szerint egyszerűsített bevallásra – és nem kérte a munkaadói adóbevallást -, az február 15-ig jelentheti be az APEH-nek, hogy a hatósággal akarja elkészíttetni szja-bevallását. Az adóhivatal akkor is elkészíti a bevallást, ha ingóság vagy ingatlan eladásából is volt jövedelme a magánszemélynek.

A személyi jövedelemadó (szja) törvény fogalmai között módosul a magánszemély összes jövedelmének meghatározása: nem kell beszámítani az ingatlan-átruházásból az összevont adóalapba nem tartozó jövedelmet, viszont figyelembe kell venni az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) alapján kapott bevételt.

Új fogalom az szja-törvényben a kiküldetési rendelvény, amelynek a kiküldött adószámát is tartalmaznia kell, és két példányban kell kiállítani. A másodpéldányt a kiküldött magánszemély kapja, akinek ezt öt évig meg kell őriznie.

Az adókedvezmény mértéke évi 3,4 millió forintig egységesen 30 százalék, de összesen csak évi 100 ezer forint adókedvezmény jár. Ebbe beletartozik az új, háztartási adókedvezmény is. A háztartási kedvezménybe a lakásfelújítás mellett beleszámít a gyermekfelügyelet és a háztartási gépek javításának költsége is. A törvény felsorolja, hogy milyen sorrendben lehet igénybe venni az adókedvezményeket. Az élen a lakáscélú hitel kedvezménye, míg a végén a családi, illetve az egyéb kedvezmény áll.

Szintén az szja-törvényt érinti az a módosítás, amely az átalányadó értékhatárát 8 millióról 15 millió forintra emeli.

A parlamenti képviselők február 1-jétől 15 százalékos adót fizetnek költségtérítésük után, ugyanez vonatkozik a polgármesterekre és az önkormányzati képviselőkre is.

A társasági adót érintő törvénymódosítás egyik eleme a rendezett munkaügyi kapcsolatok definiálása: a munkaszerződéseknek jogszerűeknek kell lenniük, nem sérthetők meg a szakszervezet és az üzemi tanács, illetve azok képviselőinek jogai, továbbá be kell tartani az európai üzemi tanácsokra előírt konzultációs kötelezettséget. Amennyiben a rendezett kapcsolatok megsértését a hatóság – az adott és a megelőző adóévben – nem állapította meg jogerős és végrehajtható határozatban, illetve nem szabott ki bírságot (amit a bíróság is jóváhagyott), akkor rendezett a munkaügyi kapcsolat a cégnél, és alkalmazható a 10 százalékos társasági adókulcs.

Az áfatörvény kimondja, hogy adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor az adó alapját képező ügylet megvalósul. Az adót akkor is meg kell fizetni, ha a teljesítés hiánya ellenére történik a számlakibocsátás, kivéve, ha kétséget kizáróan bizonyítja az értékesítő, hogy a számlakibocsátás ellenére nem történt teljesítés, vagy más teljesített. A módosítás ezt megtoldja azzal, hogy a számlát a bizonyítással egy időben érvénytelenítenie kell a kibocsátójának, továbbá haladéktalanul értesíteni kell a számlán megjelölt vevőt.

A jövedéki adótörvényben az ólmozatlan benzin jövedéki adója – ezer literenként – 108.300 forintról 108.700 forintra emelkedik. A kedvezményes – 103.500 forintos – adó akkor alkalmazható, ha bioetanolt kevernek a benzinbe. A keverési arány 4,4 százalékról 4,8 százalékra emelkedik.

A gázolaj jövedéki adója is emelkedik jövőre, ezer literenként 88.900 forintról 89.300 forintra. A bioetenol keverési arányának itt is el kell érnie a 4,8 százalékot ahhoz, hogy a kedvezményes 85.000 forintos adót lehessen alkalmazni.

A helyi adókról szóló törvény megszünteti az üdülők bérlőinek az idegenforgalmi adó alóli mentességét. Az indoklás szerint a cégek visszaéltek ezzel, amikor bérelt üdülőkben helyezték el alkalmazottaikat. A jövő évtől csak a tulajdonos és a hozzátartozója lesz mentes az idegenforgalmi adó alól.

Az illetéktörvény egyik új szabálya így szól: ha az ingatlan ellenértéke nem éri el a forgalmi érték 50 százalékát, akkor a vételár és a forgalmi érték fele közötti összeg után ajándékozási illetéket kell fizetni. (Ez függ a rokonsági foktól, de általában magasabb a visszterhes illetéknél.) A másik 50 százalék után a normál ingatlan-átruházási illetéket kell megfizetni.

A vagyonszerzési illetékre vonatkozó mentesség, illetve kedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha a vagyonszerzést a vásárló az előírt hatóságnak határidőben bejelentette.

none

2013-as kategóriák

szakmai linkek

Adminisztráció

zöldhullámot időrendben

blogról

A blogon megtalálható információk folyamatosan új bejegyzéssekkel bővülnek. A címkék és a kereső segítségével találhatjuk meg a keresett témát. A bejegyzésre kattintva a szöveg teljes terjedelemben olvasható és kommentálható, megjegyzéséket, kérdéseket lehet feltenni, amire egy másik kommentáló, vagy a blog szerkesztői segítenek választ adni.

Legutóbbi bejegyzések

Figyelemfelhívás

Felhívjuk tisztelt látogatóink figyelmét, hogy a blogon kifejtett témák kizárólag (nem teljes körű) tájékoztatásnak, nem pedig adótanácsadásnak, vagy hivatalos jogszabály-értelmezésnek minősülnek. Az adóblog.hu semmilyen felelősséget nem vállal az ebben a formában nyújtott tájékoztatás felhasználásából származó esetleges hátrányos következményekért. Ha részletes és hivatalos állásfoglalásra, tanácsadásra van szüksége, keresse fel partnerirodáink valamelyikét, hogy egyedi körülményei figyelembe vételével segíthessünk Önnek.

Címkefelhő

Videos, Slideshows and Podcasts by Cincopa Wordpress Plugin

Újra és újra hasznosítható blog!

termekdij

Zöld utat biztosítunk!

reklámadó