A kisvállalati adó alapja a pénzforgalmi szemléletű eredmény és a személyi jellegű kifizetések  együttes összege. Az adóalap nem lehet kevesebb, mint a személyi jellegű kifizetések összege.

1.) Pénzforgalmi szemléletű eredmény alatt a törvény a pénzeszközöknek a számviteli beszámoló szerinti állományváltozását (pénzeszközök a tárgy üzleti évben, csökkentve a megelőző üzleti évi pénzeszközök értékével) érti, korrekciós tételek figyelembevételével. Ilyen korrekciós tételek például a következők:

A pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkenti a következő ügyletekből a tárgyévben befolyt pénzeszköz:
- hitel vagy kölcsön felvétele,
- az adózó által nyújtott hitel vagy kölcsön törlesztése, visszafizetése esetén a hitel vagy kölcsön nyújtásakor a pénzforgalmi szemléletű eredményt növelő tételként elszámolt összeg arányos része,
- kötvény vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása,
- hitelviszonyt megtestesítő értékpapír beváltása, eladása, valamint tulajdoni részesedést jelentő befektetés eladása esetén a beváltott, eladott értékpapírok, befektetések vásárlásakor a pénzforgalmi szemléletű eredményt növelő tételként elszámolt összeg arányos része, Tovább a teljes bejegyzésre

one

A SZOLGÁLATI IDŐ

37. § (1) A Tbj.-ben biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának 1997. december 31. napját követő időtartama szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták, illetve a 38. § (2) bekezdésének a)-b) pontjában említett személyek esetében megfizették.

(3) Ha a biztosítás ténye, illetőleg a biztosítással járó jogviszony időtartamára vonatkozó adatok a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv (a továbbiakban: társadalombiztosítási igazgatási szervek) nyilvántartásaiból megállapíthatók, azonban a nyugdíjjárulék levonásának ténye – a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által beszerzett – a 43. § (2) bekezdés a)-b) pontok szerinti okiratok (igazolások) alapján sem állapítható meg, vagy az okiratok (igazolások) hiányában, illetőleg a foglalkoztató megszűnése miatt nem bizonyítható, a nyugdíjjárulék levonását vélelmezni kell.

(4) A biztosítással járó jogviszony 1998. január 1. napját megelőző időtartamát az 1997. december 31-én hatályos jogszabályok alapján kell szolgálati időként figyelembe venni.

38. § (1) Szolgálati időként kell továbbá figyelembe venni

a) a Tbj.-ben meghatározott, nyugellátás szerzése céljából megállapodást kötött személy esetében azt az időszakot, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,

b) az egyházi szervek által kiállított igazolás alapján az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személyként és szerzetesrendi tagként ilyen minőségben eltöltött, az 1997. december 31-ét követően pedig azt az időtartamot, amelyre az előírt nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot az egyházi szervek megfizették,

c) a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, valamint a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát, amennyiben az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,

d) a katonai (polgári) szolgálatban eltöltött időt,

e) a táppénz (betegszabadság) – ide nem értve a külön jogszabály rendelkezése szerint kötött megállapodás alapján folyósított táppénzt -, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának időtartamát, valamint a gyermekgondozási díj 2000. január 1-jét megelőző folyósításának időtartamát, illetőleg az 1999. december 31-ét követő gyermekgondozási díj folyósításának azt az időtartamát, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,

f) a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,

g) azt az időt, amely az 1997. december 31-én hatályos rendelkezések szerint szolgálati időnek minősült,

h) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti munka-rehabilitáció keretében foglalkoztatott személy tekintetében a munka-rehabilitációs díj folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,

i) az Rjtv. szerinti rehabilitációs járadék folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.

(2) Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni

a) az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonyának azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan az egyéni vállalkozónak nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék tartozása van,

b) a társas vállalkozás tagja esetében az adott társas vállalkozás tagjaként fennállt biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonyának azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan a társas vállalkozásnak a biztosítottnak minősülő akkori tagjai után nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék tartozása van,

c) az egyéni vállalkozó vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társas vállalkozás tagja, segítő családtagjának az e jogcímen fennállt biztosítási idejének azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan az egyéni vállalkozónak, illetőleg a jogi személyiséggel nem rendelkező társas vállalkozásnak e segítő családtag után nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék tartozása van.

A tartozás utólag történő – a nyugdíj megállapítása utáni – megfizetése esetén az így meghosszabbodott szolgálati időt legkorábban a befizetés napját magában foglaló naptári hónap első napjától lehet figyelembe venni. Az a)-c) pontokban említett biztosítottak szolgálati idejének figyelembevételénél a nyugdíjbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék megfizetése tényének megállapítása, bizonyítása, illetőleg vélelmezése tekintetében a 37. § (3) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

A tartozás összegét és azt az időtartamot, amelyre a tartozás vonatkozik, az állami adóhatóság igazolja, ennek hiányában a társas vállalkozás, illetőleg az egyéni vállalkozó igazolása, nyilatkozata az irányadó. Amennyiben az állami adóhatóság vagy a társas vállalkozás, illetőleg az egyéni vállalkozó nem közli azt az időtartamot, amelyre a tartozás vonatkozik, akkor szolgálati időként a biztosítási jogviszony időtartamából annyi naptári nap nem vehető figyelembe, ahányszor a tartozás megfelel a nyugdíj megállapításának kezdő napját megelőző hónapban érvényes minimálbér harmincad része után számított nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék összegének. Ha az igény elbírálása után megállapításra kerül, hogy a társas vállalkozás vagy az egyéni vállalkozó igazolása, nyilatkozata nem felelt meg a tényeknek és ez által a nyugdíj magasabb mértékben (összegben) került megállapításra, akkor a 84-86. §-ok rendelkezései alapján az érintett köteles a jogalap nélkül megállapított és folyósított ellátás visszafizetésére, illetőleg megtérítésére.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha az állami adóhatóság a (2) bekezdés a)-c) pontjaiban említett személy kérelmére a nyugdíjbiztosítási járulék vagy a nyugdíjjárulék tartozást, illetve az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) értelmében a magánszemély kérelmére a nyugdíjjárulék tartozást mérsékli vagy elengedi.

none

szakkepzesi2009. január 1-jével többek között változott a szakképzési hozzájárulás alapja is. 2009-től minden TB alap után fizetünk szakképzési járulékot. Amíg előző évben nem kellett a betegszabadság idejére járó távolléti díj után megfizetni – mert nem személyi jellegű egyéb kifizetések közé soroljuk, alapja pedig a bérköltség volt – idéntől már járulékalapnak minősül. A táppénz járulékalapot nem képző jövedelem, azért nem kell utána szakképzésit fizetni. Jogszabályi hátterét nézve a 2003. évi LXXXVI. törvény 3. § és (1) bekezdés alapján.

none

jarVáltozás! Változás! A járulékok esetében is csökkenéseket szavazott meg a parlament, remélve a nagyobb arányú bejelentések és a szürkegazdaság visszaszorítását … és mikor nőnek nagy mértékben a adócsalásokkal kapcsolatos szankciók? Most nézzük röviden az akutális járulék módosításokat.

A társadalombiztosítási járulék mértéke:
2009. július 1-től a foglalkoztatók és az egyéni vállalkozók a biztosított járulékalapjának a minimálbér kétszereséig (2009-ben havi 143 ezer forintig) terjedő része után 26 százalék társadalombiztosítási járulékot kötelesek fizetni a korábbi 29 százalék helyett. A társadalombiztosítási járulékon belül
- az 5 százalékos munkáltatói egészségbiztosítási járulék 2 százalékra csökken (ebből 0,5 százalék a pénzbeli, 1,5 százalék a természetbeli járulék);
- a nyugdíj-biztosítási járulék mértéke változatlanul 24 százalék. A 29 százalékos társadalombiztosítási járulékalapnak csak a minimálbér kétszeresét meghaladó hányadát terheli a (korábban az egész jövedelemre ennyi járulékot kellet fizetni.

Munkaadói járulék:
2009. július 1-jétıl a munkaadó a munkavállalójának kifizetett jövedelemnek a minimálbér kétszereséig (2009-ben havi 143 ezer forintig) terjedő része után 1 százalék járulékot köteles megfizetni, a jövedelem e fölötti részére változatlanul 3 százalékot (korábban a teljes jövedelemre 3 százalékot kellett fizetnie).

Vállalkozói járulék:
2009. július 1-jétıl, az egyéni és társas vállalkozó az egészségbiztosítási járuléka alapjának aminimálbér kétszereséig (2009-ben havi 143 ezer forintig) terjedő rész után 2,5 százalék vállalkozói járulékot köteles megfizetni, a járulékalap ezt meghaladó része után változatlanul 4 százalékot (korábban a teljes járulékalapra 4 százalékot kellett fizetniük).

one

valtozasok-002Az eddig nyilvánosságra került tervek szerint az egyik változás a személyi-jövedelemadót érintené. A 18%-os SZJA sávhatára jelenleg 1,7 millió forint, mely még ebben az évben 1,9 millió forintra változhat. A módosítást visszamenőleg, 2009. év eleji hatállyal vezetnék be, melynek eredményeképpen a legalább havi 160 ezer forint bruttó bért keresők év elejéig visszamenőleg 3000 forinttal több nettó jövedelemhez jutnának.

A munkanélküliség további növekedésének megakadályozása érdekében enyhítenének a munkáltatók terhein is: a munkáltató által a munkavállaló után fizetendő járulék 5%-kal csökkenne, a minimálbér dupláját jelentő bérig.

Változatlanul számítani lehet azonban a jövedéki termékek (üzemanyag, alkoholtermékek és cigaretta) adójának 5-6 százalékos emelésére.

További szigorítás a normál áfa kulcs 20%-ról 25%-ra való emelése, melyet egy alacsonyabb, az alapvető élelmiszereket (kenyér és pékáruk, tej és termékek), valamint a távhőt terhelő 18%-os közbülső áfa kulccsal igyekeznek kompenzálni.

Az adórendszer jövőre még nagyobb átalakuláson esne át.

A leglátványosabb változás ismét a személyi jövedelemadót érinti, tekintettel arra, hogy bekerül a rendszerbe az úgynevezett szuperbruttósítás fogalma. Az adó alapja ma a bruttó bér, ez után kell megfizetni a személyi ?jövedelemadót: 1,7 (illetve a módosítás bevezetése után 1,9) millió forintig 18%-ot, afölött pedig 36%-ot. A szuperbruttósítás eredményeként a mai bruttó bérhez, mint adóalaphoz hozzáadódik a munkáltató által fizetendő ? jelenleg 32, de a tervek szerint 27%-osra csökkenő ? járulék, és az így szuperbruttósított összeg után kell befizetni az SZJA-t. A nyilvánvaló tehernövekedést azonban két tényezővel is ellensúlyozzák: csökkeni fog mind az alsó, mind a felső adókulcs (18-ról 15-17%-ra, illetve 36-ról 33-35%-ra), valamint a magasabb, 4-5 millió forintos jövedelemmel rendelkezők is az alsó adókulcs alapján adóznak majd. A miniszterelnök szerint ezekkel a módosításokkal az adózók 90%-a az alsó kulcs alapján fizeti majd az SZJA-t.

A vállalkozások terheit három intézkedéssel csökkentik: Januártól megszűnik a havi 1950 forintos eho, valamint a cégeket terhelő 4 százalékos különadó, az 5 százalékos járulékcsökkentésre pedig jövedelemhatártól függetlenül sor kerül. A kedvező változások fejébe a társasági nyereségadót 16%-ról 19%-ra emelik, és számítani lehet a kedvezmények, mentességek körének szűkítésére.

A magánszférát érintő változások egyike, hogy jövőre bevezetik az általános, érték alapú ingatlanadót. Erről ma nagyjából annyit lehet tudni, hogy a nagyobb értékű ingatlanok tulajdonosainak nagyobb terhet kell viselniük, az alacsonyabb értékű ingatlanok adóját pedig a jelenlegi, másképpen nevezett ingatlanadó (kommunális adó, telek- vagy építményadó) összegéhez igazítják. Az ingatlanadónál szociális szempontokat is terveznek érvényesíteni, azaz a rászorulók (pl. nyugdíjasok) számíthatnak az adófajta méltányos csökkentésére, vagy elengedésére.

Nem változtak az adórendszeren kívüli, kiadásoldali intézkedések, mely szerint megszorításokra, a kiadások lefaragására van szükség. Így a nyugdíjasok már idén nem kapják meg a 13. havi nyugdíj második felét, jövőre pedig a teljes 13. havi járandóság megszűnik. A nyugdíjkorhatár 2012-től fokozatosan 62 évről 65 évre emelkedik.

A Bajnai kormány szerint az állami szféra felismerte, hogy a spórolást saját magára is ki kell terjesztenie, így a kormányt támogató képviselők vállalták, hogy a közszféra számára kifizetett nominális bruttó bért két évre befagyasztják, és ezzel egyidejűleg a 2009. második felére jutó kereset-kiegészítést, illetve egyéb kompenzációt felülvizsgálják. A megfogalmazás azonban arról árulkodik, hogy ezek nem eldöntött kérdések, és továbbra is lehetőséget biztosítanak maguknak az önkorlátozó intézkedésektől való visszalépésre.

Szintén változatlan az álláspont atekintetben, hogy 2010-től a közszféra alkalmazottai sem kapnának 13. havi fizetést, újdonság viszont, hogy cserében a gazdasági helyzetben elvárt növekedéshez kötött általános “ösztönző kiegészítést” vezetnének be. A megszorításokat az önkormányzatok sem úsznák meg: kevesebb támogatást kapnának, azzal, hogy egyidejűleg a ?hatékonyság? növelése a cél.

Nem ismert módon változna a nyugdíj-indexálás is, melytől szintén a hiánycél teljesülése mellett a GDP elvárt növekedését, illetve a nyugdíjak reálértékének megőrzését remélik.

A családi pótlékot szintén befagyasztanák két évre, és a családi pótlék jogosultsági korhatárát 23-ról 20 évre csökkentenék.

A gyes és gyed időtartamát a jelenlegi három év helyett két évben maximálnák, ami némileg ellentmondás, hiszen a gyed eddig is csak két évig járt. Logikusnak az tűnik, hogy ezentúl a kettő együtt lehet maximum két év, amiből a gyed maximum egy év, de ez jelenleg inkább csak találgatás.

A lakástámogatásokat már ez év július 1-től felfüggesztenék.

A gáz- és távhőár-kompenzációt szintén csökkentenék, jövőre pedig teljesen megszüntetnék. A Bajnai kormány azonban azzal számol, hogy fél-egy éven belül jelentősen csökken a gáz ára, így – és az energiahatékonysági fejlesztések támogatásával párhuzamosan ? a gázár-támogatás likvidálása nem jelent plusz terhet az érintetteknek.

A nyilvánosságra hozott Bajnai-csomag szól még a közösségi közlekedéshez kapcsolódó támogatások csökkentéséről (mely feltehetően elsősorban a MÁV-ot érinti), valamint az agrártámogatások és a közmédiának nyújtott támogatások mérsékléséről.

none

2013-as kategóriák

szakmai linkek

Adminisztráció

zöldhullámot időrendben

blogról

A blogon megtalálható információk folyamatosan új bejegyzéssekkel bővülnek. A címkék és a kereső segítségével találhatjuk meg a keresett témát. A bejegyzésre kattintva a szöveg teljes terjedelemben olvasható és kommentálható, megjegyzéséket, kérdéseket lehet feltenni, amire egy másik kommentáló, vagy a blog szerkesztői segítenek választ adni.

Legutóbbi bejegyzések

Figyelemfelhívás

Felhívjuk tisztelt látogatóink figyelmét, hogy a blogon kifejtett témák kizárólag (nem teljes körű) tájékoztatásnak, nem pedig adótanácsadásnak, vagy hivatalos jogszabály-értelmezésnek minősülnek. Az adóblog.hu semmilyen felelősséget nem vállal az ebben a formában nyújtott tájékoztatás felhasználásából származó esetleges hátrányos következményekért. Ha részletes és hivatalos állásfoglalásra, tanácsadásra van szüksége, keresse fel partnerirodáink valamelyikét, hogy egyedi körülményei figyelembe vételével segíthessünk Önnek.

Címkefelhő

Videos, Slideshows and Podcasts by Cincopa Wordpress Plugin

Újra és újra hasznosítható blog!

termekdij

Zöld utat biztosítunk!

reklámadó